1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. hsz

II. ik

[←felé ‘fölé’←föl¹ ]

1. (t. n. is ) cselekszik. jól teszi, ha ...; jót tesz valakivel; nemcsak beszél, hanem tesz is. | elkövet. rosszat tesz. | tn vhogyan cselekszik, viselkedik. ▸ úgy tesz, mint aki háromig se tud számolni | tn ▸ vhogyan tesz a harang így tesz: bim-bam! | ▸ úgy tesz, hogy

2. a jelzett mozgást, cselekvést végrehajtja. egy lépést tesz; vizsgát tesz. | <kif-ekben:> a jelzett dolgot rendsz. hiv. formában teszi. esküt tesz; ajánlatot tesz. | kinyilvánít, érvényre juttat. bizonyságot tesz; ▸ igazat igazságot tesz valamiben

3. okozza, hogy valaki, valami valamivé, valamilyenné váljon. szabaddá tesz valakit; kétségessé tesz valamit; ▸ magáévá tesz | ritk valakiből valamit csinál. én tettem belőle embert. | rég v. nép valakit valaminek megválaszt v. kinevez. bírónak tették; királyt tesz.

4. színlel. bolondnak teszi magát; úgy tesz, mintha nem tudná.

5. vhova helyez. a zsebébe tesz valamit. | (t. n.) ▸ tesz a tűzre | (t. n.) nép <állatnak, gyereknek> enni ad. tettél a tehénnek? | valamilyen eljárás végett vhova juttat, ill. letétbe helyez valamit. postára tesz valamit; takarékba teszi a pénzét. | vhova helyez és rögzít. bélyeget tesz a levélre. | valakit vhol elhelyez, valamilyen helyet jelöl ki neki. hova teszitek a vendégeket? | biz <személyt> hiv. beoszt, helyez vhova. vidékre tették.

6. leír, felír, odaír. pontot tesz az i-re; papírra teszi a gondolatait.

7. vmely állapotba, helyzetbe juttat. kényelembe teszi magát; tisztába teszi a csecsemőt.

8. <az elmondottakhoz> hozzáfűz, hozzátesz. az üzenethez még magyarázatot is tett.

9. megállapítja, kijelöli valaminek az idejét, rangsorbeli helyét, értékét. keddre tették a temetést; a sor végére tették; ▸ nem tudom, hova tegyem | nép v. irod valamennyire becsül, értékel. többre, kevesebbre tesz valamit valaminél; ▸ elébe tesz valakit, valamit valakinek, valaminek

10. valamivel, valamennyivel egyenlő értékű. ketten tesznek egy embert; mennyit tesz az egész költség? | <több hasonló együtt> vmely egészet alkot. tíz ember tesz egy brigádot. | fontos jellemzője, alkotója valaminek. nem a ruha teszi az embert. | kissé rég valamilyen jelentése van. mit tesz ez a szó magyarul? | jelentősége van, számít. sokat tesz a gyakorlat; ▸ nem tesz semmit | ▸ ez már teszi

11. ▸ tesz valamire | valamennyit feltesz rá. tízet teszek egy ellen.

12. biz szépítő: ▸ tesz valamire

13. <közbevetésként.> ▸ teszem azt

[ fgr ]

1. uralkodói hatalmat, főúri v. nemesi rangot jelképező, nemesfémből készült fejdísz. | ezt ábrázoló jelvény, kül. címeren. grófi korona.

2. tört <az uralkodói hatalom jelképeként.> valakire száll a korona.

3. tört a királyi, ill. állami javak birtokosa mint jogi személy. a vagyon a koronára (vissza)száll.

4. <kif-ekben: a betetőzés, a tökéletesség jelképeként.> ▸ felteszi valamire a koronát ▸ ez mindennek a koronája ▸ a teremtés koronája | vall <a vértanúk, szentek (győzelmi) jelképeként>. elnyerte a mártíromság koronáját.

5. a fa ágainak összessége. | mezőg a répa leveles része. | ▸ a töltés, a gát, az út koronája

6. bonc a fognak az állkapocsból kiálló, zománccal védett része.

7. orvos a fogra erősített, fémből, porcelánból stb. készült védő burkolat.

8. csill napkorona.

9. tört mo.-on 1892-től 1926-ig haszn. pénznem, ill. pénzegység. | némely országban haszn. pénznem, ill. pénzegység. cseh korona; svéd korona.

10. vad az agancs legfelső ágainak legalább háromtagú csoportja.

11. ▸ papi korona

12. zene időtartamot meghosszabbító jel (-zeneikorona-). ▸ nem esik le a korona a fejéről

[ lat ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

I. htl névm

II. von névm

III. fn

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.